28És lőn e beszédek után mintegy nyolczadnappal, hogy maga mellé vevé Pétert, Jánost és Jakabot, és felméne a hegyre imádkozni. (Jób 39,3; Zsolt 147,9) 29És imádkozása közben az ő orczájának ábrázata elváltozék, és az ő ruhája fehér és fénylő lőn. (Mát 17,1-8; Márk 9,2-13) 30És ímé két férfiú beszél vala ő vele, kik valának Mózes és Illés; 31Kik dicsőségben megjelenvén, beszélik vala az ő halálát, melyet Jeruzsálemben fog megteljesíteni. 32Pétert pedig és a vele lévőket elnyomá az álom; de mikor felébredtek, láták az ő dicsőségét, és ama két férfiút, kik vele állanak vala. 33És lőn, mikor azok eltávoztak ő tőle, monda Péter Jézusnak: Mester, jó nékünk itt lennünk: csináljunk azért három hajlékot, egyet néked, Mózesnek is egyet, és egyet Illésnek; nem tudván mit mond. (Mát 6,31-34; Jak 1,5-7) 34És mikor ő ezeket mondá, felhő támada és azokat beárnyékozá; ők pedig megfélemlének, mikor azok bementek a felhőbe. 35És szózat lőn a felhőből, mondván: Ez amaz én szerelmes Fiam, őt hallgassátok. (Ésa 42,1; Mát 3,16.17; Ján 3,16.2Pét;1,17)
14Ezzel már harmadszor jelent meg Jézus az ő tanítványainak, minekutána feltámadt a halálból. 15Mikor aztán megebédelének, monda Jézus Simon Péternek: Simon, Jónának fia: jobban szeretsz-é engem ezeknél? Monda néki: Igen, Uram; te tudod, hogy szeretlek téged! Monda néki: Legeltesd az én bárányaimat! (Csel 19,21)